Székházgondok vannak Temesváron, ismertette nehézségeiket Radó János, az RMDSZ Temes megyei ügyvezető titkára. A törvényszék elutasította kérésüket, hogy az RMDSZ visszakapja a Magyar Házat, amelyet 1929-30-ban a bánsági magyarok saját erejükből építettek. Az épületet 1948-ban államosították. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
1992. június 11.
A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete jún. 11-én ülésezett Nagyváradon. Románia vezetőihez, a Vatikánhoz, az ENSZ-hez, az Európa Tanácshoz, az EBEÉ-hez intézett felhívásukban megállapították, hogy a tanügyi törvénytervezet kisebbség- és egyházellenes. Az utóbbi időben megszaporodtak a visszaélések, törvénytelenségek és bűncselekmények, melyeknek nyilvánvaló célja nyomást gyakorolni a kisebbségekre. 1992. márc. 19-én etnikai-vallási célzatú házkutatásokat tartottak Tordaszentlászlón és Magyarlétán, majd Szatmárnémeti központi református templomát és a római katolikus püspöki palotát több rendben ismeretlenek megrongálták. Brutális terror-támadás érte a belényesi RMDSZ-székház egyik alkalmazottját. A kolozsvári és nagybányai szélsőséges nacionalista polgármesterek alkotmányellenesen betiltották a kétnyelvű táblákat, Temesváron egy fasiszta hátterű kiadóvállalat kisajátította a volt Magyar Házat. Nagyváradon nacionalista-kommunista bírói kollektíva megfosztotta a református püspökséget saját székházától. Kolozsváron saját üzlethelyiségek rendelkezési jogának gyakorlásában akadályozza a polgármester a magyar, illetve egyházi intézményeket. 1990. márc. 25-én a bélbori katolikus kápolnát ismeretlenek felgyújtották és porig égették, a zabolai templom szintén gyújtogatás tárgya volt. Pál Sándor gyergyóhodosi katolikus papot helybéli románok súlyosan megverték és halálosan megfenyegették. Az egyházak felemelik szavukat a bemutatott jogtipró gyakorlat ellen és a nemzetközi közvéleményhez fordulnak. Tiltakoznak az ellen, hogy a zsidók százezreit halálba küldő Ion Antonescuról utcát neveztek el Nagyváradon. A román parlamentben nyíltan elhangzott olyan indítvány, hogy a magyarok deportálására internáló táborokat kell nyitni. /Egyházaink felemelik szavukat = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./ Kiadott Állásfoglalásukban felemelik szavukat a vajdasági magyarság érdekében, akiket végveszély fenyeget: diszkrimináció, erőszak, pusztulás vagy szülőföldjükről való elűzés az osztályrészük. /Állásfoglalás./
1994. május 11.
A Temesvári Magyar Házat 1930-31-ben közös összefogással építette a város magyarsága. 1989 után az itt működő Temesvári Új Szó szerkesztősége irodái közül egyet átengedett az RMDSZ Temes megyei szervezetének, egyet pedig a TEMISZ-nek. 1989 után az RMDSZ már a bírósághoz fordult az épület visszaszerzéséért, de pert vesztett. Most pedig a Tim Press lapkiadó vállalat /elnöke a volt vasgárdista Constantin Dragan/, a szélsőséges Renasterea Banesteana kiadója bírósági úton felszólította a Temesvári Új Szó szerkesztőségét, hogy máj. 15-ig hagyja el irodáit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11., 18./
1994. június 8.
Az Erdélyi Napló összefoglalta, mi is történt Temesváron, ahol 1930-ban a magyarok közadakozásából felépült a Magyar Ház és abból most kiakarják lakoltatni az ott működő Temesvári Új Szó szerkesztőségét, az RMDSZ helyi szervezetét és a TEMISZ-t. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./
1994. november 4.
Temesváron hivatalosan is bejegyezték a Magyar Ház Rt-t, amely bírósági eljárást indított a városban levő Magyar Ház visszaszerzéséért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ Előzmény: máj. 11-i bejegyzés.
1995. február 10.
Nem volt ítélethirdetés a Heti Új Szónak a temesvári Magyar Házból való kilakoltatása ügyében, márciusra tűzték ki az újabb tárgyalást. Dr. Bárányi Ferenc képviselő 1994 decemberében kihallgatást kért Vacaroiu miniszterelnöknél, és előterjesztette a jogos kérést a Magyar Ház visszaadása érdekében. A kormányfő nem zárta ki a kérés teljesítését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
1995. június 23.
A Milánóban élő Constantin Dragan az általa alapított Európai Dragan Alapítvány segítségével egyre terjeszkedik. Először a médiát hódította meg /Temesváron és Lugoson tv, rádió és újság van a birtokában/, szülővárosában, Lugoson magánegyetemet alapított. Terjeszkedését törvényszegésekkel oldotta meg. Temesvári sajtóbirodalma a magyarok által épített Magyar Házban székel. A tulajdonában levő Timpex Kft. kilakoltatási pert indított a Magyar Házban levő Heti Új Szó és a helyi RMDSZ ellen, melyet első fokon megnyert. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./
1996. április 1.
Ápr. 1-jén Borbély Imre választ kapott a belügyminisztertől márc. 20-i interpellációjára, melyben a csíkszeredai márc. 15-i ünnepségek alkalmával Petőfi és Balcescu szobrainál elhelyezett zászlók és koszorúk meggyalázása és ellopása ügyében érdeklődött. A válasz szerint a tettesek egy részét kézre kerítették, a többiek után kutatnak. Ugyanaznap Melescanu külügyminiszter válaszolt Borbély László korábbi, a Maros, Kolozs és Szatmár megyei prefektusok által eltávolíttatott kétnyelvű helységnévtáblák ügyében tett interpellációjára. Melescanu szerint amíg az ET Kisebbségi Keretegyezményét nem ratifikálta 12 ET-ország, az egyezmény nem lép érvénybe, ezért Románia aláírta ugyan ezt az egyezményt, de nem köteles tiszteletben tartani. Bárányi Ferenc a megye magyar lakosai közadakozásából a harmincas években épült temesvári Magyar Ház ügyében interpellált. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 2., 752. sz./ A házat ugyanis nem kapták vissza a magyarok.
1996. április 4.
Borbély Imre hargitai képviselő interpellált a parlamentben, azt tette szóvá, hogy a márc. 15-i ünnepségek után Csíkszeredán Petőfi és Nicolae Bãlcescu szobrairól letéptek három zászlót, és elvittek két koszorút. Doru Ioan Taracila miniszter a zászlók ügyében a tényállás tisztázatlanságát hangoztatta, a koszorúkkal kapcsolatban pedig közölte, hogy a tetteseket azonosították. Egy gépkocsivezető és egy rendőrszázados személyében, akik ellen eljárás indult, a koszorúkat pedig visszahelyezték oda, ahonnan elvitték őket. Bárányi Ferenc képviselő interpellációjában, amelyre később esedékes a válasz, a jogtalanul állami tulajdonba jutott, az 1930-ban a helyi magyar közösség közadakozásából építtetett temesvári magyar ház visszaszolgáltatását sürgette a kormánytól a megye 65 ezer magyar nemzetiségű lakosa nevében. A szenátusban Hajdú Gábor szenátor Chiuzbaian igazságügy-minisztertől kért választ arra, miként véleményezte tárcája az Iliescu elnökhöz 1995 novemberében hét zetelaki elítélt ügyében benyújtott kegyelmi kérvényeket. /RMDSZ-interpellációk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./
1996. július 6.
Temesváron az újjáalakult Magyar Ház Rt. első fokon elvesztette a pert, hogy visszakapja tulajdonába a két világháború között a város magyar lakosságának adakozásából felépült Magyar Házat. 1952-ig itt működtek a magyar szervezetek, akkor kiköltöztették őket. A Magyar Ház Rt. fellebbezni fog az ítélet ellen. Ebben az épületben van jelenleg a Heti Új Szó szerkesztősége, az RMDSZ, a TEMISZ és az RMDSZ képviselői irodája. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6-7./
1997. április 15.
Ápr. 15-én Temesváron eltűnt a magyar hetilap, a Heti Új Szó cégtáblája a szerkesztőségnek otthont adó Magyar Ház faláról. Graur János, a Heti Új Szó főszerkesztője feljelentést tett ismeretlen elkövető ellen. Előzőleg az épületet jelenleg birtokló Timpress Rt. heves támadást indított televíziójában és napilapjában az RMDSZ és a Magyar Ház Rt ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./
1997. április 30.
Ápr. 30-án, a Temesvári Magyar Ház ünnepén, Toró T. Tibor Temes megyei és Tamás Sándor kézdivásárhelyi RMDSZ-elnökök aláírták a két szervezet testvéri együttműködési szándékát megfogalmazó nyilatkozatot. A szándék valóra váltására, illetve az egyeztetett akcióprogram kidolgozására közös munkacsoportot hoztak létre. A kezdeményezést a két RMDSZ-szervezet kísérletnek szánja, és ha beválik, tapasztalatait hasznosításra ajánlja az RMDSZ többi tag- és társszervezete számára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 5., 1019. sz./
1997. április 30.
A Temes megyei RMDSZ-t heves támadások érték. Az utóbbi években példátlan hevességű RMDSZ- és magyarellenes uszítóhadjárat indult a Magyar Házban székelő Timpress sajtótröszt televíziójában és napilapjában /Renasterea Banateana/. A Renasterea Banateana ápr. 23-i számának vezércikke Nem tűrjük tovább az RMDSZ hazudozásait. Az RMDSZ ápr. 24-i, Temesváron tartott sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor megyei elnök és Bodó Barna megyei tanácsos a cikk uszító hangneme miatt tiltakozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./
1997. május 5.
Ápr. 30-a és máj. 4-e között tartották meg a Temes megyei RMDSZ szervezésében a hagyományossá vált Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozatot Temesváron. Ápr. 30-án megünnepelték a Magyar Ház Rt. alakuló közgyűlésének 70. évfordulóját, és megemlékeztek a Temesvári Magyar Ház tervezője, Székely László műépítész születésének centenáriumáról. Ebből az alkalomból kellett volna felavatni a Bakk László által készített és az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete által Temesvárnak ajándékozott emléktáblát, amelyen az alapkő letételekor megfogalmazott üzenet ? "A magyar kultúra várának ajánljuk ezt a házat" ? olvasható. A Magyar Házat ma törvénytelenül birtokló hírhedt I. C. Dragan-féle sajtótröszt beleegyezése hiányában az emléktábla nem kerülhetett végleges helyére, az épület falára, így csupán jelképes leleplezésnek lehetett tanúja a mintegy 300 részvevő. Az ünnepségen beszédet mondott Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök, dr. Bárányi Ferenc Temes megyei képviselő, Graur János, a Magyar Ház Rt. elnöke, Bodó Barna megyei tanácsos, Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő, a kézdivásárhelyi RMDSZ elnöke, valamint az egykori alapító részvényesek leszármazottai nevében Oberst László városi tanácsos. Az ünnepségen Mátray László színművész szavalt. Az emléktábla a temesvári RMDSZ-irodában várja a temesvári és bánáti magyarság által remélt kedvező bírósági ítéletet a Magyar Ház sorsával kapcsolatban. Máj. 1-jén Szekernyés János művészettörténész megnyitotta 12 temesvári magyar hivatásos képzőművész közös tárlatát, majd bemutatták Dukász Péter és Szász Enikő rövidfilmjét azokról a temesvári köztéri műalkotásokról, amelyek képzőművészeink alkotó fantáziáját dícsérik. Máj. 2-án Magyar Bál volt a 4+2 Aszinkron zenekar és a Rezeda népi együttes felléptével, majd máj. 3-án a Csiky Gergely Színház művészeinek előadásában "A két Pierrot" c. színmű került színpadra. Máj. 4-én a bánsági magyar (temesvári, újszentesi, végvári, őscsanádi, igazfalvi, óteleki, zsombolyai és dettai) hagyományőrző csoportok "Hagyománykeresőben" címmel a Csiky Gergely Színház nagytermében rendezett vetélkedője, majd táncház zárta az ötnapos rendezvénysorozatot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 5., 1019. sz./
1997. július 22.
Júl. 22-én tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. Az értekezleten Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök és a kormány főtitkárának a napokban kinevezett helyettese, Niculescu Antal, akit ebben a minőségében mutatott be az újságíróknak a szövetség elnöke. Markó Béla bevezetőjében ismételten hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem csupán a kisebbségi kérdés megoldását tartja feladatának, hanem az ország általános gondjainak megoldására törekszik, a koalíciós kormányprogram, a reform és az európai integráció megvalósításán dolgozik. Ennek ellenére - mutatott rá az RMDSZ elnöke - a sajtóban és a politikai életben újból a figyelem középpontjába került az ún. magyar kérdés, az RMDSZ politikája. Egyes politikai alakulatok - és itt az ellenzéki pártokra utalt - ismét magyarellenes és RMDSZ-ellenes hangulatkeltéssel próbálják meg elterelni a figyelmet egyrészt az ország fontos problémáiról, másrészt súlyos belső válságukról, hitelvesztésükről. Ilymódon - a kérdések tendenciózus értelmezésével, a közhangulat megmételyezésével, nemzeti gyűlölködés szításával - szeretnének újból reflektorfénybe kerülni a politikai életben, hiszen egyetlen lételemük a nacionalista, magyarellenes uszítás. Teszik ezt most a tanügyi törvény, a helyhatósági törvény módosításai, a kétnyelvű feliratok alkalmazása kapcsán. S bár e pártok esetében bizonyos értelemben természetesnek is mondható ez a törekvés, a soviniszta, nacionalista, idegengyűlölő retorika újbóli előretörését aggasztónak tartja az RMDSZ - hangoztatta Markó Béla.Takács Csaba a reform lelassult ütemére hívta fel a figyelmet, amit annak tulajdonított, hogy helyi szinten még mindig nem fejeződött be a politikai struktúraváltás, illetve még nem megfelelő a központi és helyi tisztségviselők közötti kommunikáció. Ezen a nyáron kell kikristályosodniuk az új struktúráknak.
Egy, az ingatlanok visszaadására vonatkozó kérdésre válaszolva Markó Béla rámutatott arra, hogy a restitúciót, az ingatlan vagyonok visszaszolgáltatását az RMDSZ törvényes keretek között képzeli el, például a Parlament által jóváhagyott földtörvény alapján. Ugyanígy törvény, valószínűleg a felekezeti törvény rendezi majd az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, és hasonlóképpen törvény szabályozza majd a nemzeti kisebbségek közösségi vagyonának visszajuttatását, de bizonyos esetekben, az illető ingatlanok jogi helyzetétől függően, a kérdés rendezhető kormányrendelettel is, mint például az a zsidó közösségi ingatlanok esetében történt, és ez nem mond ellent a törvényesség követelményének. A Temesvári Magyar Ház konkrét esetében még nem született kormányrendelet, csupán javaslatok vannak bizonyos ingatlanokra vonatkozóan, bírósági per is van folyamatban, de a jogászok dolga eldönteni, melyik ingatlan milyen módon jusson vissza jogos tulajdonosához, azt viszont senki sem vitathatja el, hogy a temesvári magyarság pénzéből épült ingatlan kit illet meg.
A koalícióban észlelhető nézeteltérésekre, ellentétekre vonatkozó kérdésre adott válaszában Markó Béla elismerte, hogy ezek az ellentétek léteznek, de nyomatékkal hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs életképes, jó alternatíva erre a koalícióra, és az RMDSZ ebből indul ki a koalíción belüli nézeteltérések kezelésében. Nincs más kormánykoalíció ma Romániában, amely valóban képes a reformfolyamat véghezvitelére, Románia európai integrációjának megvalósítására. A nézeteltéréseket, ellentmondásokat ebből a megközelítésből kell megoldanunk, mégpedig úgy, hogy beismerjük: egy koalíció kompromisszumra épül, ahogy a kormányprogram is kompromisszum eredménye, hiszen valamennyi koalíciós tag valamennyi célkitűzése nem kerülhet bele a közös kormányprogramba. Másképp egy többpárti koalíció nem működhet. A koalíció összes fontos döntése kompromisszum alapján született meg és születik a jövőben is. Más kérdés azonban az, hogy nincs megfelelően szabályozva a koalíció működése. Egy ilyen szabályzat kidolgozását többször is javasolta az RMDSZ, és úgy tűnik, végül is sor kerül kidolgozására. A szabályzatnak pontosan meg kell határoznia, melyek a koalíció döntési joggal bíró fórumai, kik és hogyan ülnek össze tanácskozni, ki és hogyan, kinek a javaslatára nevezi ki és hívja vissza a tisztségviselőket stb. Egy ilyen szabályozásra feltétlen szükség van.
A “kétnyelvű táblák háborújával” kapcsolatos kérdésre válaszolva Markó Béla kifejtette, hogy e tekintetben a rendelkezések egyértelműen előírják, ahol a lakosság legalább 20%-át kitevő nemzeti kisebbség él, ott alkalmazni kell a kétnyelvű helységnévtáblákat, feliratokat, továbbá a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban használni lehet szóban és írásban az illető kisebbség nyelvét. Ezek a rendelkezések nem bízzák helyi tanácsok vagy más szervek döntésére a kérdés rendezését. Erre több nemzetközi egyezmény is kötelezi Romániát, elsősorban a Kisebbségi keretegyezmény. A rendelkezések félreérthetetlenek, a végrehajtásukkal szembeni ellenkezéseket mesterségesen felnagyítják, és mögöttük bizonyos politikai érdekek húzódnak meg. Az RNEP például, amely létét kizárólag a magyarellenességre alapozott programra építi. Ami viszont érthetetlen és nagyon furcsa, az a kormánykoalícióhoz tartozó Maros megyei prefektus magatartása a kérdésben. A kormányprogram esetleges újraelemzését illetően a szövetségi elnök elmondotta, hogy erre szükség van, időszerű megvizsgálni, mit teljesített, és mit nem a kormány a reformok terén. Arra a kérdésre, hogy “miután mindent elért”, ki mellé áll az RMDSZ a KDNPP és a DP közötti ideológiai viszályban, az RMDSZ elnöke visszautasította és veszélyesnek minősítette azt a megközelítést, hogy az RMDSZ minden követelését elérte. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdés megoldása nem csupán az RMDSZ, hanem a többségi nemzet problémája is, nem beszélve arról, hogy milyen pozitívan értékelte az Egyesült Államok, a NATO az RMDSZ részvételét a kormányban. Ami az ideológiai hozzáállást illeti, mint ismeretes, az RMDSZ egy szövetség, több ideológiát egyesít magában, helyet kapnak benne kereszténydemokrata, liberális és szociáldemokrata irányzatok is. Viszont – tette hozzá Markó Béla – a reformot nem lehet ideológiákra bontani, nincs külön szociáldemokrata, külön kereszténydemokrata és külön liberális program a reform megvalósítására. Az RMDSZ a reform határozott híve, és mindent megtesz megvalósításáért.
Takács Csaba nem osztotta azt az újságírói kérdésben megfogalmazott nézetet, hogy a KDNPP elnyomja a koalíciót. Inkább az adott szó megtartását, azt a bizonyos “parolizmust” tartja szükségesnek a koalíciós pártok részéről. Másrészt például a DP közlekedésügyi minisztere kifejezetten jobboldali, liberális szemléletű menedzsmentet képvisel a reformot illetően, csakúgy mint Birtalan Ákos turisztikai miniszter, aki az eurokonform idegenforgalmi szolgáltatásokat szorgalmazza.
A Melescanu-féle Alternatíva Romániáért állítólagos arra irányuló kísérletével kapcsolatban, hogy kiszorítsa az RMDSZ-t a kormányból, Markó Béla leszögezte, hogy az ellenzék természetesen minden eszközzel megpróbálja megosztani, megzavarni a koalíciót. Ilyen próbálkozások voltak és lesznek, de véleményünk szerint a koalíció egyik tagjának helyettesítése más politikai alakulattal eltérítené medréből a beindult reformfolyamatot és a kormányprogramot, amelynek szerves része, természetesen, a kisebbségi kérdés megoldása is. Az RMDSZ a mélyreható reformért és Románia európai integrációjáért száll síkra – hangsúlyozta a szövetségi elnök. Végezetül Takács Csaba kifejtette, hogy a politikai reformot a választópolgárok végrehajtották, a gazdasági reform a koalíciós pártok feladata. Sok vonatkozásban szükség van a jobb együttműködésre a koalíciós partnerek között, mint ahogy sok, a kisebbséget érintő kérdésben még nem teljesültek azok a követelmények, amelyeket a Románia által aláírt nemzetközi dokumentumok rögzítenek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 22., 1076. sz./
1997. július 24.
Arra a hírre, hogy Temesváron a Magyar Házat kormányrendelettel vissza akarják adni jogos tulajdonosának, a bánsági magyar közösségnek, a Magyar Házban székelő Renasterea Banateana júl. 22.i száma azt írta, hogy a "telhetetlen magyarok el akarják pusztítani a harmincezres példányszámú román újságot..." Ez természetesen nem igaz. A Magyar Házat a magyarok összeadott pénzükből maguk építették. A román lap szerkesztősége az udvaron épült új házban van, tehát fallal elválasztható a két épület, olvasható Pataki Zoltán tudósításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
1997. augusztus 19.
A Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal összeállította azoknak a kommunista rendszer idején elkobzott közösségi ingatlanoknak a lajstromát, amelyeket kormányrendelettel visszaadnak a nemzeti kisebbségek szervezeteinek, illetve a hazánkban élő kisebbségek kulturális és egyházi intézményeinek. A 8 ingatlant tartalmazó listán szerepel a temesvári Magyar Ház, a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Ház épülete, valamint a nagyváradi Római Katolikus Püspöki Palota és a Királyhágómelléki Református Püspökség épülete. A listát a kormányfő jóváhagyása előtt a kisebbségi szervezetek képviselőiből, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal, illetve a Külügyminisztérium képviselőiből álló bizottság vizsgálja meg, eldöntendő, hogy kinek, milyen szervezeteknek a tulajdonába juttatják vissza a kérdéses ingatlanokat. A hagyományokhoz híven, a határokon túli magyar kisebbségi szervezetek vezetői között RMDSZ-vezetőket is meghívott a magyar Miniszterelnöki Hivatal az augusztus 20-i, Szent István napi ünnepségekre. Az RMDSZ képviseletében Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és szövetségünk több más vezetője vesz részt az idei ünnepi rendezvényeken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 19., 1094. sz./
1998. június 8.
A bíróság jún. 1-jei nyilatkozata alapján Temesváron a Magyar Ház Rt. elvesztette a TIM-PRESS Rt. elleni pert, amelynek célja a bánsági magyarság egykori kultúrpalotájának, a Magyar Háznak a visszaszerzése volt. Ezt az épületet a város magyarsága építette közadakozásból és 1932-től 1945-ig a Magyar Ház magyar művelődési központként működött. Az ingatlant a TIM-PRESS Rt. saját nevére telekkönyvezte. A Magyar Ház Rt elnöke, Graur János kifejtette: "Szó sem lehet róla, hogy a döntésbe belenyugodjunk. Folytatjuk küzdelmünket a Magyar Házért, amelyre elődeink áldozata kötelez." /Pataki Zoltán: " Folytatjuk küzdelmünket a Magyar Házért". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
1998. június 25.
A kormány június 25-i ülésén elfogadta a 17 kisebbségi ingatlan visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi kormányrendeletet. A 17 ingatlan közül 8 a magyar, 3 a német, 1-1 pedig a bolgár, lengyel, török, görög, szerb és örmény közösség tulajdonát képezte az állami birtokba vétel előtt. Ezen az ülésen ugyanakkor / a jún. 10-i koalíciós megállapodásnak megfelelően/ kormányhatározat született az állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság felállításáról. A bizottság paritásos alapon működik, magyar és román részről egyaránt 6-6 tagja van: egyetemi tanárok, kormányszakértők. A bizottság elnöke Tokay György kisebbségvédelmi miniszter. A kormányülésen beterjesztették a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia keretében működő magyar tannyelvű tagozat létrehozására vonatkozó törvénytervezet szövegét, amelynek megvitatására a kormány jövő heti ülésén kerül sor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 25. - 1291. sz./ Az egyetemmel foglalkozó 12 tagú bizottságnak október 15-ig kell elkészítenie jelentését. A 17 kisebbségi ingatlan közül nyolc tartozott korábban magyar egyházak, közösségek tulajdonába. A két nagyváradi püspöki palota mellett az Erdélyi Múzeumi Egyesület székháza, a temesvári Magyar Ház, a bukaresti Petőfi Sándor művelődési ház, a gyulafehérvári Batthyaneum épület és könyvtár, a Brassó mellett lévő szecselevárosi evangélikus oktatási épület és a kolozsvári Dávid Ferenc utcai unitárius nyugdíjpénztár szerepel a listán. Markó Attila, a kisebbségvédelmi hivatal jogi igazgatója elmondta az MTI-nek, hogy elvi határozatról van szó, amelynek alapján az érdekelt nemzeti kisebbségek és intézmények részvételével külön-külön bizottságok tárgyalnak a szóbanforgó épületek jelenlegi használóival /az esetek többségében közintézményekről van szó/ azok jogi helyzetéről, az átadáshoz szükséges jogi eljárásokról, a jelenleg bennük működő intézmények elhelyezéséről. Határidőt nem tartalmaz a kormányhatározat. /MTI/
1998. augusztus 6.
Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere első alkalommal látogatott Erdélybe, népes küldöttség élén. Aug. 6-án érkezett Temesvárra a küldöttség. Demszky nagyra értékelte a romániai és magyarországi városok között kialakított jó kapcsolatokat és a Duna-Tisza-Körös Eurorégió együttműködését. A küldöttség megkoszorúzta a temesvári forradalmi emlékművet, felkereste a református parókiát, Tőkés László helytállásának helyszínét, végül ellátogatott a Magyar Házba. Koji László, Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kamarájának képviselője kifejtette: szeretné eloszlatni azt a tévhitet, hogy magyar cégek milliárdos nagyságrendű vagyonokat kívánnak fölvásárolni Romániában. Magyarország a kis és közepes cégek országa. Demszky Gábor a delegációval Nagyszalontán megállt, majd Nagyváradra ment. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./ Demszky Gábor egészen mostanáig nem járt Erdélyben, most is csak a helyhatósági választások előtt két hónappal jött el.
1998. augusztus 8.
Budapest és Bukarest főpolgármesterének jelenlétében ünnepelte aug. 8-án alapításának 440. évfordulóját Csíkszereda, a 85 százalékban magyarok lakta Hargita megye székhelye. Demszky Gábor az MTI tudósítójának elmondta: Csíkszereda az aug. 6-án kezdődött erdélyi útjának utolsó állomása. A főpolgármester felajánlotta a műemlékvédelem terén Budapest szakmai segítségét. A tulajdonvita megoldása után ugyancsak kész segíteni Budapest a temesvári Magyar Ház helyreállításában, a Bolyai Egyetemnek pedig hasonlóképpen támogatást ígért a főpolgármester, ha a magyar nyelvű felsőoktatásról folyó vita rendeződik. A budapesti főpolgármester hangsúlyozta, hogy Magyarország elfogadja tényként és adottságként az 1920-ban megvont határokat, azt a tényt, hogy a romániai magyarok román állampolgárok, de kifejtette: a kulturális, oktatási területen mindazok a jogok megilletik őket, amelyeket az európai demokráciák biztosítanak a kisebbségeiknek, így az egyetemalapítás joga is. /MTI/
1999. augusztus 21.
A temesvári Magyar Ház jogi helyzetének tisztázását nehezíti, hogy Iosif Constantin Dragan meg akarja vásárolni a Timpress Rt. még állami tulajdonban levő részvényeit. A Timpress évek óta pereskedik a Magyar Ház Rt-vel az épület tulajdonjogáért. Az 1994-ben újjáalakult Magyar Ház Rt. az épületet a húszas években felépítő és a negyvenes évekig üzemeltető, hasonló nevű Rt. jogutódjaként próbált fellépni, és visszaszerezni az ingatlant a bánsági magyarság számára. A Magyar Ház rákerült az 1998/13-as sürgősségi kormányrendelet által jogos tulajdonosuknak visszaszolgáltatott ingatlanok listájára, azonban ezt a mai napig sem sikerült érvényesíteni. /Temesvár: Fellebbezés Magyar Ház-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
1999. december 13.
Dec. 10-11-én Anno Mirabile (A csodálatos esztendő) címmel nemzetközi tudományos konferenciát tartottak Temesváron a forradalom kirobbanásának 10. évfordulója alkalmából, melyen neves romániai és magyarországi történészek, szociológusok a kommunizmus bukásának történelmi előzményeivel, következményeivel, a térségbeli nemzeti kisebbségek sorsának alakulásával foglalkoztak. Magyarországról érkezett a konferenciára és előadást tartott többek között Tellér Gyula történész, Molnár Gusztáv szociológus és Szarka László történész. Az utóbbi a magyar nemzet fogalmának meghatározásakor felvetette a szerződéses nemzet fogalmát annak leírására, hogy intézményes kapcsolatrendszer alakul ki az anyaországban és a határon túl, kisebbségben élők között. A tanácskozás végén megjelent Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, aki Tőkés László református püspök meghívására érkezett a temesvári megemlékezésekre. Dávid Ibolya az elmúlt tíz év egyik legjelentősebb eredményének nevezte, hogy a Magyar Állandó Értekezlet megteremtette azt az intézményes fórumot, ahol nemzetben gondolkodhatnak a határon belül és azon túl élő magyarok. A tudományos tanácskozás munkájához hozzászólva Dávid Ibolya vitatta a szerződéses nemzet fogalmát, amelyből szerinte teljesen hiányzik a kulturális, érzelmi összetartozás eleme. A magyar igazságügyi miniszter volt az ünnepi szónoka a temesvári operaházban tartott szombat esti gálaműsornak is. /Megemlékezés Temesváron. Dávid Ibolya a Magyar Házért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./
1999. december 23.
Az utóbbi években a temesvári könyvesboltokból fokozatosan eltűntek a magyar nyelvű könyvek. Ezt a hiányt pótolja a Heti Új Szót is kiadó Reflex KFT, amely a Temesvári Magyar Házban működik. Itt az újságírás, az RMDSZ képviselői iroda, az RMDSZ Temes megyei irodái, a TEMISZ iroda mellett, a könyvárusítás is folyik egy ideje. A kommunizmus feletti győzelem tizedik évfordulójára szervezett hatnapos ünnepségsorozat keretében - dec. 14-én - megnyílt a temesvári Mária-téren, a Református Egyház épületében bérelt önálló magyar könyvesbolt. /Magyar könyvesbolt Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
2000. január 31.
Temesváron a helyi RMDSZ székház-gondja a mai napig nem rendeződött megnyugtatóan. A Magyar Házban levő RMDSZ-iroda papíron az épületet birtokló TimPress Rt Kiadó tulajdonában van. A Heti Új Szó szerkesztősége albérlőként (évek óta pereskedve) használ itt egy emeletet, ebből a részből kapott egy-egy helyiséget az RMDSZ, a TEMISZ (ifjúsági szervezet) és dr. Bárányi Ferenc képviselői irodája. A Magyar Házat "elprivatizáló" sajtókiadó (a megyei pártlapok egykori kiadója) mindent megtesz a magyar intézmények kilakoltatása érdekében. - A gyárvárosi Szociális-Művelődési Központ helyzetéről Toró T. Tibor megyei RMDSZ-elnök nyilatkozott: "Amikor 1993-ban Dukász Péter elnöksége idején az akkori vezetőség kijárta ezt a székházat, már világos volt, hogy ez a ház valakinek a tulajdona és az örökös előbb-utóbb jelentkezni fog. 1999-ben jelentkezett az örökös: egy Temesvárról a nyolcvanas években elszármazott, Frankfurtban élő ember a nagybátyjaitól örökölte a házat. Az illető jelenleg elég gyakran tartózkodik Temesváron, német cégek romániai képviseletét látja el. Bejelentette, hogy ő az örökös. Az RMDSZ képviselői leszögezték, hogy nem akarják megkérdőjelezni a tulajdonos jogát a házhoz. Megegyeztek abban, hogy újrakötik velük a szerződést, a régi feltételek mellett. - Emellett az RMDSZ szorgalmazza, hogy visszakapja a Magyar Házat. /Pataki Zoltán: Két szék(ház) közt, a pad alatt...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./
2000. április 1.
Temesváron márc. 27-én RMDSZ-fórumot tartottak. A megyei szervezet elnöke, Toró T. Tibor elmondta, a mintegy 7-8000 kérdőív, szétküldésének a célja "megmozgatni" a temesvári magyarságot, "közelebb kerülni a választókhoz". Rövid beszámolót tartottak négyéves tanácsosi tevékenységükről Dukász Péter és dr. Oberst László városi, valamint Bodó Barna és Marossy Zoltán megyei tanácsosok. Szóba került a temesvári Magyar Ház és a nemrég leleplezett, majd vandál módon összetört Klapka-emléktábla helyzete. A Magyar Ház "magántulajdonként" hamarosan lekerül a jogtalanul elkobzott közösségi ingatlanok listájáról, az összetört emléktábla ügyében pedig folyik a nyomozás... Halász Ferenc politikai alelnök elmondta, kevés esély van rá, hogy a tábla visszakerüljön a Klapka-házra, mert a város jelenleg a volt tulajdonosokkal pereskedik az épületért és ezért nem adhat ki építési engedélyt ez ügyben. Többen javasolták, hogy a Magyar Ház perét el kell vinni egészen a strasbourgi nemzetközi bíróságig. Fórika Éva jogásznő szerint azonban ezt csak végső megoldásként kell igénybe venni. Toró Tibor professzor szóvá tette, hogy Temesvár nagy szülöttei közül Pesthy Frigyes, Kerényi Károly és sok más magyar személyiség megérdemelne egy-egy utcát a Bánság fővárosában. - Létrejött a DMKT Eurorégió, nemcsak németországi, hanem jól fizetett magyarországi munkalehetőség is kínálkozik. - Varjason a román osztályokban 28-an igényelték a magyar nyelv fakultatív oktatását. Az érem másik oldala: van a megyében már néhány olyan magyar óvoda, pl. Nagyszentmiklóson, amelyben több a román gyerek, mint a magyar, ezért az oktatás inkább román nyelven folyik... /Pataki Zoltán: Strasbourgba kell vinni a Magyar Ház ügyét? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2./
2000. szeptember 9.
Szept. 7-én New Yorkban Emil Constantinescu államfő kétoldalú megbeszélést folytatott Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel. A találkozón hangsúlyozták, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség részvétele a román kormányban hasznos volt, s értékelték, hogy a román-magyar kétoldalú kapcsolatok kérdése eltűnt a romániai választási kampányból. A találkozón szó volt a romániai magyar közösség egykori egyházi ingatlanai visszaadásának kérdéséről. Megállapították, hogy létezik az a törvény, amelynek alapján az ingatlanok visszaadása megtörténhetne, de arra van szükség, hogy ezt a törvényt a helyi hatóságok alkalmazzák - mondta Ravan Popescu elnöki szóvivő. Mádl Ferenc a magyar állam új diplomáciai képviseletei romániai megnyitásának kérdését vetette fel, valamint a kisebbségi közösségek ingatlanjainak visszaszolgáltatását szorgalmazta. Az ingatlanok között van a kolozsvári Erdélyi Múzeum Egyesület székháza, a temesvári Magyar Ház, valamint a gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség könyvtárának épülete is. Mádl szerint egy romániai állami magyar egyetem létrehozása kivételes jelentőséggel bír. Constantinescu kijelentette, a román kormány RMDSZ-es tagjai a legkompetensebb tisztségviselők közé tartoznak, a magyar elnök által említett problémák megoldása pedig nagy mértékben függ a parlamenti választások végkimenetelétől. /Mádl Ferenc és Emil Constantinescu találkozott New Yorkban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./
2000. október 6.
Toró T. Tibor RMDSZ-képviselőjelölt meghívására az aradi koszorúzások előtt Temesvárra látogatott Németh Zsolt külügyi államtitkár és Alföldi László kolozsvári főkonzul. A magyar politikusok villámlátogatása a Magyar Házban működő RMDSZ-székházra is kiterjedt, megtekintették az épülő Új Ezredév református központ jelenlegi állapotát, végül a Bartók Béla Líceumban tanárokkal és diákokkal találkoztak. /(Pataki Zoltán): Magyar politikusok villámlátogatása = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2000. november 14.
Nov. 12-én és 13-án ismét Romániába látogatott Dávid Ibolya. A magyar igazságügyi miniszter ez alkalommal Margittán Ady-emléknapon vett részt, majd Temesváron millenniumi emlékzászlót adott át. Elmondta, hogy Margittán Ady Endre mának szóló üzenetéről tartott beszédet. Megtiszteltetésnek érezte, hogy a temesvári római katolikus püspökségnek hozhatta el a millenniumi zászlót. - Valamennyi eddigi millenniumi zászlóátadás közül számomra a mostani volt a legmegrendítőbb és egyben a legszebb - mondotta. Reményei szerint Temesváron román kollégájával, Valeriu Stoica igazságügyi miniszterrel is találkozik, akinek ismét felveti a Temesvári Magyar Ház visszaszolgáltatásának ügyét. /(tibori): Dávid Ibolya: Ez volt a legszebb millenniumi zászlóátadásom. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./ Nov. 12-én Temesváron felekezeti hovatartozástól függetlenül mindenki eljött a Millennieumi templomba, hogy részese legyen a Magyar Millennium 2000 feliratú történelmi zászló ünnepélyes fogadásának. A szentmisét Roos püspök celebrálta. Tamáskó Péter Pál marosi főesperes szentbeszédet kifejtette, hogy "a magyar millenniumi zászló sajátságos módon irányítja figyelmünket Szent István királyra, életművére és példájára", aki országépítő tervének részeként alapította 1030 táján ezt az egyházmegyét, melyet az I. világháborút követő politikai döntésig Csanádi Egyházmegyének neveztek. Dávid Ibolya hangsúlyozta: "Történelmi zászlót hoztam ide, melynek alapszíne a fehér, a tisztaság és a remény színe. Középen a Szent Korona, Európához tartozásunknak a hiteles szimbóluma, vallási, szellemi és kulturális összetartozásunk jelképe. A béke, a szeretet és a testvériség zászlaját olyanok közé hoztam, akik a legnehezebb körülmények között is megőrizték a hitet, az anyanyelvet, a jó pásztor nyája nem hullott szét. Megtiszteltetés számomra, hogy éppen a Millenniumi templomban adhatom át a millenniumi zászlót azoknak, akik tizenegy évvel ezelőtt felemelték szavukat a zsarnokság ellen, és győztek. Csoda történt! A gyűlöletnél erősebb volt a szeretet és a remény; a millenniumi zászló szintén a remény és a szeretet szimbóluma." Ezután a vendég a zászlót átnyújtotta Roos Márton megyéspüspöknek. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke a megye magyarsága nevében mondott köszönetet dr. Dávid Ibolya miniszter asszonynak a megtisztelő ajándékért. /Sipos János: Kereszténységünk 1000 éves évfordulója. Millenniumi zászló - jelkép és üzenet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./ Az ünnepségen Szabó Dénes temesvári esperes figyelmeztetett: ebben az évben 137 elhalálozást és csak 55 újszülöttet jegyeztek be az itteni plébánián, utóbbiak közül is csak öt vegyes házasságban született és négy tiszta magyar volt. A Roos Márton temesvári püspök celebrálta szentmisén elsőként dr. Dávid Ibolya vehette magához Krisztus testét. Dávid Ibolya beszédében elmondta: "Az elszakított nemzetrészben élő magyarság anyanyelve, kultúrája, etnikai-vallási hovatartozása okán nap-mint-nap sérelmeket szenved. Akikről a hivatalosság szintjére emelt torz történelem és türelmetlenség azt kívánja bebizonyítani, hogy betolakodók, vagy azok utódai. Minden ilyen megkülönböztetés, az anyanyelv tiltása lelki félszegséghez, bénasághoz vezethet. Elsorvaszthatja az öntudatot és az önbizalmat, kiolthatja a hitet, és ahol kihal a hit, ott kihal a lélek. De ma olyan nagyságok közé hoztam el a Millenniumi Zászlót, akik egy tizenegy évvel ezelőtti decemberi vasárnapon, magyarok, románok és más nemzetiségűek, összegyűltek és élő láncot alkotva védték lelkipásztorukat. A jó pásztor nyája nem hullott szét, de napról napra nőtt. A rémuralom itt alkalmazott először erőszakot, az Opera téren békés tüntetőkre lőttek és a román forradalom első mártírjainak vére itt hullott.". Az akkor kivívott szabadság egyik szimbólumaként, - dr. Dávid Ibolya hathatós segítségével, - az aradi Szabadság szoboregyüttes is kiszabadult börtönéből. /Millenniumi zászlót kapott a bánsági magyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Az RMDSZ Temes megyei szervezete sajtótájékoztatóján Bodó Barna szenátorjelölt elmondta: dr. Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter nov. 12-én, vasárnap, a Millenniumi Zászló átadása előtt, zárt ajtók mögött a helyi magyarság képviselőivel tárgyalt. Napirenden szerepelt a tárgyalás színhelyét is jelentő temesvári Magyar Ház visszaigénylésének kérdése. A miniszter asszony továbbra is felelősséget érez a bánsági magyarság jogos tulajdonát képező ingatlan sorsa iránt és megpróbál közbenjárni román kollégájánál, Valeriu Stoicánál ennek érdekében. A temesvári Magyar Ház körüli jogi visszaélések miatt a helyi magyar érdekképviselet a strasbourgi nemzetközi törvényszékhez fordult - nyilatkozta Bodó Barna. A tárgyalások napirendjén szerepelt a Nagycsanád-Kiszombor határátkelő nyitvatartásának meghosszabbítása is. /(Pataki Zoltán): Magyar Ház és határátkelő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
2001. január 27.
Toró T. Tibor parlamenti képviselő nyilatkozott a parlament kéthetes ülésszakáról, az ingatlantörvényről és a helyi közigazgatás törvényéről. Azt a két törvényt fogadta el a parlament, amelyen négy évet dolgozott a régi koalíció. Az ő politikai ügyetlenségük okozta, hogy nem tudták learatni munkájuk gyümölcsét. Az új kormánypárt, a PDSR ezzel jó pontokat szerzett a nyugati világ előtt, és ebben nagy segítségére volt az RMDSZ is. Az ingatlantörvény nem a restitutio in integrum szellemében született. A törvény egyetlen cikkelye beszél az egyházi és közösségi ingatlanokról, előrevetítve, hogy ezen ingatlanok helyzetét külön jogszabály fogja megoldani. Toró abban látja a veszélyt, hogy a következő években, amikor lényegi kérdésekben próbál majd az RMDSZ fellépni, ″egy-egy ingatlan visszadásával próbálják a szánkat befogni.″ - Az ingatlantörvény alapján ismételten megpróbálják a temesvári Magyar Ház visszaszerzését. - A Bánságban az újszentesi, az újvári és a végvári közösségeket érinti az, hogy ahol a kisebbségi közösségek elérik a 20%-ot, használható az anyanyelv. - Toró T. Tibor a szavazásnál azért tartózkodott, mert ezért a minőségi támogatásért minőségi reformokat várna el. Az RMDSZ-vezetés minimalista szemlélete megmaradt a nyelvtörvények szintjén, és nem próbálkozott azzal, hogy gyökeres áttörést érjen el az autonómiaprogram területén. - Az RMDSZ-vezetés ismételten kész tények elé állította az SZKT-t. /Pataki Zoltán: Mit várhat a bánsági magyarság az új ingatlan-, illetve az önkormányzati törvénytől? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
